Erdeti nevén Budapest Székesfőváros Központi Élelmiszer Nagyvásártelep, amely később Nagyvásártelep néven vált ismertté, egy olyan ipari-kereskedelmi létesítmény volt Budapesten, amely ma már megszűnt, és jelentős részében le is bontották.
A Nagyvásártelep története
A Nagyvásártelep története a 1930-as évek elejére nyúlik vissza, amikor a főváros élelmiszer-ellátásának problémáit próbálták megoldani. Ekkoriban a Központi Vásárcsarnok már nem volt elegendő a növekvő feladatok ellátására. Így hát létrehoztak egy új létesítményt a IX. kerületi Hídépítő utca és Helyi kikötő utca között, a Déli összekötő vasúti híd pesti végének déli oldalán. Ebben az új létesítményben körülbelül 400 nagykereskedő dolgozott.
Részei a következők voltak
- Egy hatalmas, tízezer négyzetméteres, 234 méter hosszú, 42 méter széles, és 17 méter belmagasságú vásárcsarnok, amelyet 1930 és 1932 között Münnich Aladár tervei alapján építettek.
- Egy irodaház
- Egy 20 vágányos rakodóhely, amely egyszerre akár 210 tehervagon rakodására is alkalmas volt.
- Vasúti kapcsolatok a környező vonalakkal, különösen a déli vonalakkal.
- Két kikötő a Ráckevei-Duna ágon, amelyek 1918 és 1925 között épültek, majd 1927 és 1984 között üzemeltek.
Az idők folyamán a Nagyvásártelep elvesztette eredeti funkcióját a rendszerváltás után, és az épületek nagy részét lebontották. Azonban a nagy csarnok és mellé épült irodaház kivételével, amelyeket 2004 óta műemléki védettség alatt tartanak. A terület, amelyen a Nagyvásártelep állt, jelenleg elhanyagolt szellemvárosként áll, de a Duna City területfejlesztési tervek foglalkoznak a jövőjével.